Míg tavaly összesen 22, online térben elkövetett csalásról szerzett tudomást a rendőrség Nagykőrösön, addig ez a szám idén, vagyis két hónap alatt 14, ennyi esetben csaptak be, vertek át nagykőrösi polgárt az online térben tevékenykedő csalók. A csalások típusairól és arról, hogy mi magunk mit tehetünk, Dr. Kókai Péter r. szds.-al, a Nagykőrösi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály mb. osztályvezetőjével beszélgettünk.
ÖH: Mennyire jellemzőek ezek a csalások Nagykőrösön, mit vettek észre az utóbbi időben?
Dr. Kókai Péter: A számadatokat áttekintve, az idei évben már 14 ilyen nagykőrösi ügyet regisztráltunk és nyomozás lett elrendelve. A tavalyi év viszonylatában (2022-ben egész évben összesen 22 eset volt) ez a 14 egy jelentős növekedést jelent és a jövőre nézve nem túl biztató. Hála Istennek olyannal nem találkoztunk és remélem ez így is marad, hogy maga az elkövető nagykőrösi lenne. Eddig nem tudunk nagykőrösi elkövetőről.
ÖH: Melyek az online térben történő elkövetési magatartások?
Dr. Kókai Péter: Az első, tipikus elkövetési magatartás, hogy amikor a vevők az interneten nézelődnek, vannak olyan oldalak, ahol magánszemélyektől tudnak használt cikkeket vásárolni (pl. Jófogás, facebook market place, más facebook csoportok), vagy weboldalakat keresnek fel, melyek közül egyre több a hamis weboldal. Itt próbálnak használt, vagy új termékeket megvásárolni. Mi történik? A vevő figyelmét fölkelti egy kedvező ár, online vagy telefonon kommunikálnak az eladóval (feltételezett elkövetővel), aki megad egy számlaszámot, amire kéri a vételár egy részét, vagy a teljes összeget kifizetni. A vevő elutalja és ezt követően nem érkezik meg a termék, vagy esetleg megérkezik, de nem az, amit szeretett volna. Ezután próbálja a vevő fölvenni a kapcsolatot az eladóval, aki elérhetetlenné válik és lehet sejteni, hogy bűncselekmény történt. Ebben az esetben, ha valaki nem tudja elérni az eladót, nem kapja vissza a pénzét, tegyen följelentést a rendőrségen.
ÖH: Mit tudunk tenni? Hogyan lehet ezeket megelőzni, mire figyeljenek a lakosok?
Dr. Kókai Péter: Javaslom, lehetőség szerint belföldi, megbízható oldalakról vásároljanak, ahol esetleg korábbi tapasztalat már van. Ha mégis úgy döntenek, hogy magánszemélytől vesznek, lehet találni értékeléseket ezeken az oldalakon, melyeket javaslom átolvasni. Próbáljunk biztonságos fizetési szolgáltatásokat igénybe venni, például utánvétes fizetés. Ne utalgassunk előre, ha egy mód van rá. Óvakodjunk a hihetetlenül jó ajánlatokat feldobó reklámoktól, csodákat ígérő termékektől. Javaslom, hogy vásárlás előtt győződjünk meg valódi piaci értékéről a termékeknek. Nézzünk meg másik oldalt is, ha feltűnően olcsó, máris gyanúval élhetünk. Törekedhetünk személyes átvételre, meg tudja nézni, ki tudja próbálni. Ha ezt nem szeretné az eladó, az már egy kicsit szintén gyanús tud lenni. A feltett fotó is sok dolgot elárul, az internetről leszedett fotók már alapból gyanúsak, ezért kérjünk képet az eladótól, küldjön még képeket a termékről. Ha utalunk is előre, magas pénzösszeget ne utaljunk. Ez a legtipikusabb elkövetői magatartás.
ÖH: Melyik a másik leginkább gyakran előforduló átverési gyakorlat?
Dr. Kókai Péter: Az adathalászat, mely lehet email útján, vagy egy telefonhívással kezdődik. Utóbbinál kap a sértett egy telefonhívást, mely során az elkövető banki ügyintézőnek adja ki magát és adategyeztetésre kér minket. Sok esetben ilyenkor az ügyfelek elkezdik megadni személyes adataikat, kódokat, ezzel máris veszélybe sodorták magukat. Ekkor a banki ügyintézőként bemutatkozó személy előadja, hogy az ügyfél bankszámláját veszély fenyegeti, vagy támadás érte és annak érdekében, hogy a rajta lévő pénzösszeget biztonságba tudjuk helyezni, vagy megkér, hogy utaljuk át egy másik számlaszámra a pénzt és ezáltal biztonságban lesz a pénzünk. A másik eshetőség, hogy bizonyos programok használatával maga az elkövető tud belenyúlni a bankszámlánkba. Ezt úgy csinálják, hogy arra kéri meg az ügyfelet, hogy telepítsen egy távoli hozzáférést biztosító programot a számítógépére, telefonjára (ennek a programnak a neve: anydesk). Mi történik ezután? Feltelepíti a hívott fél, az elkövető átveszi az uralmat a számítógép felett, belép a netbankba és elutalja a rajta lévő összes pénzünket. Fontos, hogy kérésre semmilyen programot ne telepítsünk sem mobiltelefonra, sem számítógépre. A bankok nem kérnek telefonon bizalmas adatokat (jelszavak, biztonsági kód), ha ilyet kérnek, bontsuk a vonalat. Győződjünk meg róla, kivel beszélünk és legyen gyanús, ha sürgető a hangnem, ne kapkodjunk, lassítsuk a beszéd tempóját.
A másik verzió, amikor emailben történik az adathalászat, banki logóval ellátott emailt kapunk, amelyben linkek vannak. Ezekről azt hisszük saját bankunk oldalára vezetnek át bennünket és ott adunk meg adatokat, közben ez egy hamis oldal. Itt megadjuk az elkövetőknek az adatainkat, akik nyúlnak is bele a bankszámlánkba. Körültekintően föl lehet ismerni azért a hamis emailt. Sok esetben külföldi elkövetőkről van szó, akik fordítóprogramot használnak és tele van helyesírási hibákkal, rossz szóhasználattal az üzenet. Már maga az email cím is fölvetheti a gyanút, hiszen pontatlanok, nem szokványos karaktereket tartalmaznak. Ezeket ne nyissuk meg, töröljük ki azonnal!
ÖH: Az utóbbi időben egyre többször olvasni az úgynevezett „romantikus csalásokról”. Erről mit lehet tudni?
Dr. Kókai Péter: Ez a csalási forma is egyre gyakrabban előfordul. Ilyenkor az érzelmeket használják ki az elkövetők. Jellemzően online párkereső oldalakon vagy közösségi oldalakon keresnek leendő áldozatot. Itt az idősebb korosztály van veszélyben, főleg az egyedülállók, akik szeretnének társat, párt találni. Sajnos a jóhiszeműségük, hiszékenységük miatt veszélybe sodorják magukat. Legyen gyanús, ha valaki föl akarja mérni az anyagi helyzetét. Érzelmi zsarolással tévesztik meg az áldozatot, ha a sértett egyszer utal pénzt neki, utána egyre többet akar majd. A sértett mit tehet? A közösségi oldalakon ne osszunk meg magunkról minden információt. Másodsorban tegyünk fel kérdéseket, szűrjük le kivel kommunikálunk, ismerjük meg alaposan. Keressünk rá más oldalakon az illetőre, például valós személy-e, létezik-e egyáltalán. Családtól, barátoktól kérjünk véleményt, nekik feltűnhet olyan, ami az érzelmi szorítás miatt nekünk nem. Lehetőség szerint soha ne utaljunk, ne küldjünk előre pénzt egy későbbi kapcsolat reményében.
ÖH: Ez csak néhány eset volt, amire jó, ha mindannyian figyelünk. Hol tudnak még részletesebb tájékoztatást olvasni az emberek?
Dr. Kókai Péter: Mindenkinek ajánlom a kiberpajzs.hu honlapot, nagyon sok részletet olvashatnak a különböző elkövetési magatartásokról és arról, mit tegyenek, hogy megelőzzék a bajt. Vigyázzunk egymásra!
Az interjút készítette: Horváth Tibor