Véget ért a tanév. Az Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatóját, Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímeát kérdeztük. A Covid hatásai a Gimnáziumot sem kerülték el, mégis a fejlesztések sora és a közösségépítés, a közösség megerősítése jellemzik az elmúlt tanévet. Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea szavaiból sugárzik, hogy mennyire szereti ezt a közösséget, mennyire nem ismer megalkuvást, ha a Gimnázium és a diákok érdekeiről van szó, s mennyire fontos neki, hogy a diákok álmai, a kitűzött céljaik valóra váljanak.
ÖH: A tanév elején egy megújult intézmény fogadta a diákokat. Mint akkor elmondta, ahhoz, hogy ez megtörténhessen, hatalmas összefogás kellett. Milyen fogadtatása volt a megújulásnak a diákok körében?
Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea: A Gimnázium történelmi jelentőségű energiahatékonysági felújítása 2020. április 20-án kezdődött, és szeptember elsejére teljes mértékben sikerült megújítva, kitakarítva a diákok rendelkezésére bocsátani, birtokba adni az épületet. Nyilván ez nagyon sok ember összetartó és együttműködő munkájának köszönhető. Itt nemcsak a szakembereknek, az építési munkát végzőknek a teljesítményét emelem ki, hanem a technikai dolgozók fáradhatatlan és megfeszített munkáját, illetve a pedagógus kollégáknak, a szülőknek és a diákjainknak a segítő közösségért végzett szolgálatát is. Az utolsó előtti héten, augusztus 17-től minden kolléga segített takarítani, pakolni, rendszerezni a tárgyakat, illetve a diákok is jöttek segíteni, és kellettek a szülői közösség képviselői is, nélkülük sem tudtunk volna kezdeni. Szinte csodaszámba ment ez a kezdés, hogy 4 hónap után, megújulva tudták birtokba venni. Nagy örömöt láttam mindig a gyermekek arcán. Itt beszélnünk kell arról, hogy négy időfázis övezte a tanévet: mert a hetedikes, nyolcadikos diákjaink március 8-áig járhattak személyesen iskolába, akkor ők is digitális munkarendbe kerültek. Viszont a 9-12. évfolyamig 2020. szeptember 1-től november 11-ig jártak, majd 2021. május 10-től június 15-ig térhettek vissza. Nyilván itt a kicsik tudták élvezni, kihasználni az épületnek a lehetőségeit, a megújult mosdókat, az udvari megszépített környezetet, a tágas tereket, a nagyon szép belsőépítészeti munkákat, valamint a fűtésnek a korszerűsítését. Május 10-től tudott az összes évfolyam visszajönni, és egy nagyon euforikus állapotban kerültek vissza a pedagógusok és a gyermekek is, hiszen hosszú elszigeteltség után tudtak újra találkozni. Miközben zajlott a digitális munkarend – amely minden pedagógustól különleges újratervezést, alkalmazkodást és állandó fegyelmet és teljesen más típusú módszertant követelt, mindenki számára ismert, hogy nagyon kellett a szülői háttér, hogy a gyermekek motivációja megmaradjon, illetve a pedagógusoknak az állandó megújulni tudása, ami egyébként is jellemzi az ezen a hivatást szerető kollégákat – a fejlesztéseket folyattuk az év során: megújítottuk az előkertet, illetve a kerítésünket, babzsákokat vásároltunk a könyvtárba. Tovább komfortosítottuk az épületet, illetve a kollégium – aminek létszámhiány miatt a funkciója szünetel, viszont az épület, ami a város központjában jelentős értéket képvisel – egy 2019-ben beadott energiahatékonysági pályázat sikerét követően 97 millió forintos támogatást ért el, aminek a munkái ősszel fognak kezdődni. Ez is nagy örömünkre szolgál, hogy az épület állapotát tudjuk őrizni, illetve az energiahatékonyságát növelni. Köszönet a Nagykőrösi Református Egyházközségnek és Szabó Gábor lelkészelnöknek. A munkálatok nyáron sem állnak meg, kezdődik az iskolarádió rendszerének a megújítása, majd egy udvarrész csatornával, új betonnal való ellátása valósul meg. A rádióhoz a Szülői munkaközösség jelentős összeggel járul hozzá. És ha már a rádióról esik szó. Ebben a digitális világban a beiskolázásunkat, illetve a programjainkról való tudósítást nagyban segítette a Media Team munkája, ahol két lelkes kolléganő és egy nagyon lelkes diákcsapat működik együtt, illetve a Diákönkormányzat, ahol szintén a vezetés a tanársegítő kollégával figyelemmel követte a programokat, és próbálták a maximumot kihozni a helyzetből.
ÖH: Érettségik után vagyunk, átadásra kerültek az érettségi bizonyítványok. Milyen lett ebben a rendkívüli tanévben a mérleg?
Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea: Rendhagyó körülmények között zajlott az érettségi, de a nehézségek edzik a lelket, és a kiállás tartást ad. Január óta, amióta a jogszabályok megengedték, minden napon behívtuk a végzősöket kiscsoportos felkészítő foglalkozásokra. Tehát a lehetőség adott volt arra, hogy szaktanárként föl tudjuk készíteni a diákokat a sikeres érettségire. Nemcsak fél csoportokat tanítva, szaktanárok megosztva hívtuk be a gyerekeket a felkészítőkre, hanem még próbaérettségiket is szerveztünk, központi érettségi dolgozatokat kértünk, és tudtuk ennek a súlyát, hogy magabiztosan tudjanak a gyermekek az érettségin részt venni. Ennek alapján is elmondhatom, hogy kiváló eredményeink születtek. Ha átlagot nézünk, nem rosszabbak az átlagaink, mint ha hagyományos érettségit tartottunk volna. Kiemelem az emelt szintű érettségire való jelentkezést és az emelt szintű érettségin való eredményeket, hiszen minden felsőoktatási intézménybe alapkövetelmény bemeneti szinten az emelt szintű érettségi vizsgának a megléte. Ezt tőlünk a négy osztályból, illetve már előrehozottan is tettek diákok. Hatvannyolc emelt szintű érettségiző gyermek volt, akik nyolcvankettő tárgyból érettségiztek emelt szinten. Ezeknek az eredményét, ha összegezni szeretném, akkor a 12. a osztály emelt szintű eredménye – a huszonnégy gyermeknek harminc tárgyból – 4,65. Kiemelem még az érettségi időszakban előrehozott érettségizőket – akik már a végzés előtti évfolyamon, tizenegyedikben angol, német, földrajz vagy informatika tárgyakból tehetnek jelenleg előrehozott érettségi vizsgát – itt szintén kiemelkedőek az eredményeink. A 11. a osztályban tizennyolc gyermek tett előrehozott érettségit, volt aki három tárgyból (angolból, földrajzból és informatikából is) és 4,94-es középszintű átlaguk van. A 11. b-nek például az előrehozott érettségi eredménye – tizenhét diáknak – 4,74. Míg a „C” osztály tizenhat diákja, 4,88-os eredményt ért el. Az össz. előrehozott érettségi átlagunk 4,86. Azt gondolom, ezek a számok magukért beszélnek. Bizakodásra és örömre ad okot, hogy az érettségi eredményeink emelt szinten így működtek. A négy osztályunk vonatkozásában mindig kiemelkedik a tehetséggondozó hat évfolyamos osztálynak az átlaga, ez most is elmondható. Egy kiváló tehetségű, nagyon szorgalmas és céltudatos diákokból álló osztály huszonöt fős közössége, amelynek az érettségi átlaga 4,57. Itt hat kitűnő, hat jeles tanulónk lett.
Az általános tagozatú „B” és „C” osztályaink eredménye jó rendű. A rendészeknél (D osztály – szerk.) kiemelem, hogy a húsz főből hatan emelt szintű szakmai tárgyból, Rendészeti és közszolgálati ismeretekből tettek érettségit. Nekik mindnyájuknak jeles eredménye született emelt szinten. Közülük hárman országos OKTV döntősök: ebből a tárgyból az országban a hatodik, tizenhetedik és tizennyolcadik helyezést elérve.
Nagy öröm még a végzősökkel kapcsolatban, hogy sikerült megszerveznünk a szalagtűző istentiszteletet februárban, a táncok azok elmaradtak, de ballagást tudtunk tartani június 18-án, ahol a családokat meghívtuk, és együtt ünnepeltük a végzős diákokat. A nevelőtestület döntése alapján húsz díjazott végzős kapott elismerést. S amiről kevés szó esik, de talán az egyik legfontosabb dolog, hogy a diákok amiért ide jelentkeztek, oda fel fogják venni őket, a pontjaik elegendőek lesznek a felvételihez. Ezért dolgozunk minden évfolyamon, minden tanévben.
ÖH: Nemcsak a végzősök vehettek át ezen alkalmon elismerést.
Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea: Igen, a Református Egyházközség, mint fenntartó is díjazott két diákot, valamint egy gimnáziumi és egy általános iskolai tanárt. A fenntartó Nagykőrösi Református Egyházközségnek a Soli Deo Gloria alapítványi díját a Gimnáziumban két 12. a osztályos diák és én kaptam. Nagyon örültem, és nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom. Ez nyilván nem csak nekem szól, hanem a testületemnek, a nevelőtársaimnak, akikkel sikerült ezt az évet így zárnunk. Köszönöm vezetőtársaimnak és mindenkinek az együttműködését. Ebben a helyzetben, amikor mindennap jóval a munkaidőn túl is azon dolgoztunk, hogy rendben menjenek a dolgok, hiszen sokkal nehezebb vezetni egy intézményt ily módon, hogy digitális munkarendben van, sokkal nagyobb lehetőségek vannak a kommunikációhiányra, a biztonságos légkört meg kell teremteni, a jogszabályokat ismerni kell, naprakészen tájékoztatni kell a kollégákat, illetve az esetleges konfliktusokat kezelni kell, és rendszerlátásra van szükség a vezetőség részéről. Ebben voltak társaim a helyetteseim, illetve a munkaközösség vezetők. Nyilván ez a díj nekik is szól.
ÖH: Olyan felemelő alkalomnak is házigazdája lehetett a Gimnázium, mint a püspökszentelést követő szeretetvendégség, amely alkalomról számos pozitív visszajelzés érkezett lapunkhoz is. Mit jelentett ez az esemény az intézmény életében?
Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea: Óriási kegyelmi ajándékot jelentett, hogy a püspök úr – a 2017-es Nemzeti Tanévnyitón való személyes részvétele után – Nagykőröst választotta a püspökszentelésének a helyszínéül. Teljesen úgy gondoltuk ezt, hogy olyan vendéglátók legyünk, mintha ezt ő saját maga, személyesen szervezné. Ennek próbáltunk megfelelni. Azt éreztem, hogy május 24-én áldás volt ezen az alkalmon. Nyilván ezt egy-másfél hónapos nagyon komoly, napi szintű, aprólékos szervező munka előzte meg. Közel 30 kollégámmal vettünk részt ezen a napon az operatív munkavégzésben. Azt gondolom, rendkívül áhítatos légkör alakult ki már a püspökszentelést megelőzően, az érkező vendégek, állami és egyházi vezetők iskolánkban való fogadásakor is és a szeretetvendégségen is. Az érkező pozitív visszajelzésekből, ebből a sok dicsérő szóból a mai napig is tudunk lelkileg töltekezni. Ami szeretetet mi át tudtunk adni, azt azzal a szeretettel fogadták a vendégek, és jó érzés, hogy ennek hangot is adnak. Az előzetes szervezésben jelentkező feladatok terén tizenhárom partnerrel dolgoztunk együtt, akik mind szívükön viselték a rendezvény sorsát. Az, hogy az útravaló pogácsa hogyan sül ki, ahhoz kellett a pék lelke, a díszítésben segítő virágkötő szívét-lelkét beletette, mindez kellett ahhoz, amit elértünk. Ez egy hosszú, összecsiszolódott folyamatnak az eredménye. Mindannyian, akik együtt dolgoztunk, mindenki bele tette a szívét-lelkét, és azt gondolom ez jött ki a végén eredményként ki. Hálás vagyok. Próbáltunk helyi vállalkozásokkal együtt dolgozni. Így lehetett, hogy ők is átérezték ennek a jelentőségét.
ÖH: Szavaiból sugárzik, hogy mennyire fontos Önnek a közösség ereje. Érezhető, hogy milyen örömmel tölti el, hogy ilyen erős a Gimnázium közössége.
Dr. Cziráné Dr. Kőházi-Kis Tímea: Az összetartás, a közösség ereje nagyon fontos mindig, egy ilyen esetben, mint a tanévet átható járványhelyzet, különösen. Fontos volt, hogy a visszatérés után tudjunk a közösségépítésre nagyobb hangsúlyt fektetni. Nagyon nagy dolog, hogy a tizennégy osztályunkból – ugye a végzősök kivételek – majdnem mindegyik elment osztálykirándulásra. Óriási jelentősége van. Nagyon örülök ennek, illetve annak is, hogy tudtunk egy nagyon szép diáknapot, madarak és fák napját, és egy csendes napot szervezni. Utóbbi azért is volt különleges és lett emlékezetes, mert a Nem Adom Fel Alapítványt hívtuk meg, akiktől fogyatékossággal élő, harminc fős vendégsereg jött. Ők kerekesszékesek, autisták, siketek, vakok, és olyan érzékenyítő előadást tudtak -interaktívan – tartani a diákoknak, amiről számtalan reflexió érkezett a gyerekektől, és rendkívüli módon hasznosnak ítélem. De kiemelhetem a diáknap tanár-diák kézilabda meccsét; vagy, hogy összefogtunk és tudtunk segíteni egy beteg nagykőrösi kisfiú családjának. De azok is léleksimogató alkalmak, amikor a diákok megköszönik a tanárok munkáját karácsonykor, pedagógusnapkor. A jelzésértékű figyelmességek nagyon jól esnek a kollégáknak. Szintén szép alkalmak, amikor az ötven, hatvanéves, kerek születésnapokat ünnepeljük kollegiális körben. Próbáltunk a tanév végén nagyon szép programokat szervezni; egy nevelőtestületi értekezletet vendégelőadóval, Görög Ibolyával. Egy grillebédet rendeztünk a kollégáknak pedagógus napra. Ezek mind nagyon szép dolgok, igazi léleksimogatók, amik a közösséget is erősítik. A tanév végi események pedig hozzájárultak, hogy egy olyan közösségi élménnyel tudtak elmenni a diákok is a nyári szünetre, amely kitart a szeptemberi újrakezdésig.
SZÁMOKBAN: 425 diákja van a Gimnáziumnak, akik közül 140 bejáró, 91 nagycsaládos. Az össz. tanulmányi átlag 4,28. A legjobb osztályátlag 4,69, amit 4,68 és 4,65 követ. 74 nyelvvizsgát szereztek a diákok a tanévben, egyre alsóbb évfolyamok is. Kitűnő 30, jeles 31 fő lett.