Mint arról előző lapszámunkban már beszámoltunk, Nagykőrös Város Önkormányzata, a Nagykőrösi Vásártér fejlesztéséért megkapta a “HAGYOMÁNYOK MODERN KÖNTÖSBEN” ELISMERÉST. A szakmai díjat dr. Körtvélyesi Attila alpolgármester vehette át. A Településfejlesztési Szövetség elnökével, Szebeni Dáviddal a díjátadó után készítettünk interjút, melyet az alábbiakban olvashatnak.
ÖH: Mint a Településfejlesztési Szövetség elnöke, milyennek értékeli a felhívásukra beérkezett pályázatokat?
Szebeni Dávid: Annak köszönhetően, hogy a Szövetség három tematikus fejlesztési kategóriában (infrastruktúra, szolgáltatás, közösség) hirdetett pályázatot, így igazán sokféle projekt érkezett be. A sokszínűség a zsűri munkáját is izgalmasabbá tette. Bennünket a pályázatok meggyőztek arról, hogy számos tenni akaró önkormányzatot a nehéz 2020-as év sem tartott vissza az értékteremtéstől. Természetesen a nevezések különböztek kidolgozottságukban, témájukban, de úgy gondolom, hogy a zsűrinek sikerült közülük kiválasztani – olykor szoros versenyben – a legjobbakat. A Településfejlesztési Díjakon túl néhány külön elismerést is adományozott a Szövetség. Ezek olyan projektek, amelyek valamilyen szempontból jó példát nyújtanak és szerettük volna felhívni rájuk is a figyelmet, mert inspirálhatnak másokat is. Ilyen volt Nagykőrös projektje is.
ÖH: Rátérve a nagykőrösi pályázat témájára, a Vásártér fejlesztéséről, mint projektről mi a véleménye? Illetve mennyire sikerült bemutatnunk a pályázatunkban ennek a beruházásnak a fontosságát?
Szebeni Dávid: Szerintem a Vásártér fejlesztését elsősorban nem önmagában, hanem összefüggéseiben érdemes értelmezni. A pályázat jól mutatta be a vásárok XVI. századtól eredő hagyományát és a komoly látogatószámot, amely igazolja, hogy Nagykőrös felkerült az országos programturizmus térképére. Az összes kapcsolódó fejlesztés így nem pusztán az infrastruktúra miatt fontos, hanem Nagykőrös városmarketingje szempontjából is. A településeknek szükségük van arra, hogy egyediséget sugározhassanak úgy a látogatók, mint az ott lakók felé. Ehhez a fejlesztések, a városi rendezvények és a marketing összhangjára van szükség. Másképp fogalmazva: a vásárszervezők, látogatók életét is megkönnyítik a fejlesztések, valamint azok munkáját is, akik Nagykőrös városmarketingjével foglalkoznak.
ÖH: A „Hagyományok Modern Köntösben” elismerés értékelésből melyek azok a legfontosabb gondolatok, melyeket kiemelne?
Szebeni Dávid: Nagykőrös nem csupán fenntartotta a vásárok hagyományát, hanem azokat 2020-ban infrastrukturális fejlesztéssel is megerősítette. A kilátogatók és a rendezők, hatóságok igényeinek kiszolgálására emelt modern vásártéri épület különlegessége, hogy küllemében, tornácos homlokzatával az alföldi tanyákat idézi, ezzel is emlékeztetve az országos állat- és kirakodóvásárok eredetére. Korunk e tisztelgését a hagyományok előtt a zsűri követendő példának tartja.
ÖH: Elhangzott, hogy „Minden épületnek a negyedik dimenziója az idő, az amiben a saját korára, illetve az őt megelőző, a települési hagyományaink szempontjából meghatározó korokra reflektál.” Miben látja az idő fontosságát a nagykőrösi Vásártér vonatkozásában?
Szebeni Dávid: Az egymást követő korok szervesen épülnek egymásra akár az építészetet, akár a helyi szokásokat, közösségi életet tekintjük. Így folytonosságban fonódik egymásba a hagyomány és fejlődés. Mindannyian átmeneti lakói vagyunk településünknek. Az elmúlt idők emlékei között élünk és magunk is hozzátesszük saját életünk nyomait az utánunk jövők számára.
A Vásártér fejlesztéseivel a város életben tart egy olyan sok száz éves hagyományt, amelyben már dédszüleink és az ő dédszüleik is részt vettek. Ezzel pedig egyben általában is emléket állít a vásározásnak, kereskedelemnek, amely a középkori városfejlődés egyik meghatározó tényezője volt és amely fontos szerepet játszott a mai európai városhálózat kialakulásában. A Vásártér híd lehet őseink és unokáink között. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzat ezt a szemléletet érvényesítette a fejlesztésekkel.
ÖH: Nagykőrös folyamatos fejlesztése, megújítása iránt elkötelezett a jelenlegi városvezetés. Ön szerint sikeresen valósítja meg Nagykőrös a hagyományok megőrzését és egyben a megújulást? Hogyan lehet ezt a kettőt sikeresen összeegyeztetni?
Szebeni Dávid: A kettőt összeegyeztetni véleményem szerint igen nehéz feladat. A városfejlesztés egyik régi kihívása ez hiszen a városvezetésnek, tervezőknek a lakosok igen eltérő szemléletű csoportjai között kell folyamatosan lavírozniuk. Vannak, akik ragaszkodnak a változatlansághoz, mások pedig teljesen átszabnák a várost, míg nagyon sokan a két véglet között helyezkednek el. Alapvetően a kettőt úgy érdemes összebékíteni, hogy a mindennapi városi életterek használatát ne korlátozzák, hanem kiegészítsék a múlt emlékei, akár gyönyörködtetés, akár ismeretterjesztés céljából. Az a város, amely túlságosan a múltba fordul, a városlakók által használt útvonalak, közösségi terek rovására zsúfolja tele tereit emlékművekkel, előbb-utóbb a letűnt idők mauzóleumává válik.
Sajnos tudok ilyen rossz példáról másik magyar településen, pedig a város elsősorban az életteli pezsgést jelentette végig a történelem folyamán. Összességében azt mondanám, hogy a hagyományokat leginkább a közösségi tevékenységekkel lehet éltetni, ez pedig akkor lehet sikeres, ha a mai kor embere is megtalálhatja benne az élményt.
Nagykőrös fejlesztéséről szólva, természetesen akkor lenne teljes képem, ha néhány évig itt élnék. Ugyanakkor azt nem helyiként is látom, hogy a Cifrakert környéki tudatos rekreációs övezeti fejlesztési stratégia megvalósítása a várost élhetőbbé, vonzóbbá teszi. A tó, a játszótér, az Arany János Gyűjtemény, a park, a sportfejlesztések a város északi részének értékteremtő beruházásai. A szépen felújított városközpontot a nagykőrösiek feltehetőleg már megszokták, de alkalmi látogatóként én még mindig rácsodálkozok olykor.
Az interjút készítette: Horváth Tibor