KARSAY ISTVÁNNÉ ILLÉS MARGIT (1932- 2022) tősgyökeres nagykőrösi családban született. A világháború miatt csak megszakítással tudta befejezni polgári leányiskolában végzett tanulmányait. A helyi tanítóképzőben szeretett volna továbbtanulni, de szülei hatására – akik azt mondták odahaza gazdálkodást tanult, és ez adja majd a megélhetését is – az állami gazdaképzőben folytatta tanulmányait 1949-ig. 1951-ben kötött házasságot.Az 1950-es évek drámai változást hoztak családjának, a szülőket teljesíthetetlen terménybeadásokkal lehetetlenítették el. A család birtoka – erőszakkal – állami tulajdonba került. Édesapját és férjét kuláknak bélyegezték, bebörtönözték.1952-től idénymunkásként, segédmunkásként dolgozott a konzervgyárban.1959-ben megszületett lánya.Csak 1961-ben kap lehetőséget, hogy konzervgyári szakmunkásvizsgát tegyen. 1962-ben kapott felkérést a Toldi iskolától szakoktatónak, majd további iskolái (technikum, főiskola, egyetem) után szaktanárnak kérték fel. 1971-től igazgatóhelyettesi feladatokat kapott a Toldi iskolában. A felnőttoktatás és a konzerviparon belüli középfokú továbbképzés területi szervezése volt a feladata egészen 1988-as nyugdíjazásáig. Számos szakkönyv szerzője.Összességében 10 évet dolgozott a konzervgyárban és 26 évet a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Úgy írt erről az időszakról, hogy „Küzdelmes évek voltak ezek, sok-sok tanulással, de szívesen csináltam, hiszen gyermekkori vágyam volt, hogy pedagógus legyek, ha egy kis kitérővel is, de végül a helyemre kerültem, amiért hálás vagyok a sorsomnak.”Aktív részese a rendszerváltásnak. Édesapja – néhai Illés György – 1946-50-es kisgazda tisztségviselő volt. Körtvélyesi László kereste meg, hogy helyben indítsák újra a kisgazdapártot. Az apai hagyatékban, az iratokban végzett kutatása eredményre vezetett, a fellelt névsor nyomán indultak el, és 1990. január 29-én hivatalosan is megalakult Nagykőrösön az FKgP.1990 őszén bekerült Nagykőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületébe, az Oktatási bizottságban vállalt szerepet. Képviselőként, bizottsági elnökként, bizottsági tagként közel három évtizeden át szolgálta példamutatóan szülővárosát!Szorgalmas, dolgos családban nőtt fel, az otthon szellemisége mindvégig elkísérte életében. Szabadidejében megtanulta a fafaragást. Nagykőrösön 1985-től 2009-ig vezetett fafaragó szakkört. A Bács-Kiskun Megyei – később Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület kereteiben tevékenykedik. 1998-ban megkapta a Faragó Népi Iparművész címet. 2016-ban rendeztek alkotásaiból életműkiállítást Nagykőrösön, melynek anyagából egy album is kiadásra került „Oly könnyűden volt az, csak fából, faragva” címmel.Margit néni a szakkörökön, városi, egyesületi rendezvényeken keresztül nyugdíjazását követően is ott volt a nagykőrösi gyermekek életében, generációk tanultak tőle fafaragást.Aktív részese volt a város nyugdíjas programjai szervezésének. Dr. Czira Szabolcs polgármester felkérését elfogadva, fáradhatatlan energiával látta el a Nagykőrösi Idősügyi Tanács titkári teendőit. Nevéhez fűződik Nagykőrös Idősügyi Stratégiája.Példaértékű életében számos elismerést kapott: 1995-ben Nagykőrös Művelődéséért, 2007-ben Pro Urbe Nagykőrös, 2007-ben Pest Megye Művészetéért elismeréseket vehetett át. 2012-ben az Életfa Emlékplakett ezüst fokozatát vette át.Küzdelmes, szolgálattal teli, példamutató, családjáért, városáért élt élete sokaknak adott erőt, jövőt.