Újra nyitottak a színházak, köztük a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház is. Ezen alkalom kapcsán beszélgettünk a Légy jó mindhalálig című darab rendezőasszisztensével, Sirkó Annával és a Doroghy Sanyi szerepét játszó Holló-Zsadányi Normannal (akit mindenki Nonóként szólít).
Önkormányzati Hírek: Újranyitás! Mi jut eszébe erről a szóról – kérdeztük Sirkó Annát.
Sirkó Anna: Nagyon vártuk már. Borzasztó érzés volt, hogy be kellett zárni. A legrosszabb az volt, hogy készültek a darabok, és adott esetekben be sem tudtuk mutatni.
– Az előadások sorában ott a Légy jó mindhalálig, aminek Ön a rendezőasszisztense. Miként emlékszik vissza a darab előkészületeire?
Sirkó Anna: – A Légy jó mindhalálig című darabot utoljára gyermekkoromban mutatták be a Katona József Színházban. Egy olyan előadásról beszélünk, ahol a szereplők között sok gyermek lép színre. Ehhez egy castingra, meghallgatásra tett közé felhívást a színház, melyre 9-12 éves fiúk jelentkezését vártuk. Az 54 jelentkezőből választottuk ki a 11 szereplőt, köztük Nonót.
– Ráadásul Nagykőrösről másik szereplőt is beválogattak.
Sirkó Anna: – Igen. Böszörményi szerepére Suba Dávid került kiválasztásra. Ahogy mindenki, aki bekerült, Dávid is nagyon ügyes, és remekül illik Böszörményi alakjához.
– Mik voltak a fő szempontok a válogatón?
Sirkó Anna: – Az egyik legfontosabb dolog, hogy nyitott és bátor legyen a gyermek, hiszen a színpadi lét gátlásokkal nem tud működni. Ha barátságos, felnőtt közegben is jól kommunikál, jó szociális érzékkel rendelkezik a gyermek, akkor nem lehet probléma. Mindezek legalább annyira fontosak, minthogy jól énekeljen. Nonó például mindenkit elbűvölt a castingon. Azon gondolkodtunk, hogy ez a gyermek hol volt eddig? Rendkívül nyitott és ügyes volt. Élt a színpadon.
– Miként kapta éppen Doroghy Sanyika szerepét?
Sirkó Anna: – Nem volt kérdés, rögtön a válogatón kiderült, hogy ő lesz Sanyika, a rendező úr, Nagy Viktor ezt azonnal tudta. Egyszerűen rá öntötték ezt a szerepet. Aztán a próbák idején az is kiderült, nem csak a tehetséges, hanem nagyon szorgalmas is. Nagyon örülök, hogy megismertem, mert szerintem nagyon különleges kisfiú.
– Ez a casting ugródeszka is volt Nonónak, hiszen több fővárosi darab válogatójához is hozzásegítette.
Sirkó Anna: – Egy szerencsés helyzet állt elő, hiszen Károly Katalin, aki a Kecskeméti Nemzeti Színházban a zenei vezetőnk, ő dolgozott a Puskás, a musical zenei vezetőjeként is. Ő látta a castingra érkezőket és Hűbér Tünde, a Puskás rendezőasszisztense is megkért minket, hogy ott lehessen a válogatáson. Így választották ki Nonót is. Ehhez kellett az ő személyisége. Nonó szerintem átlagon felüli gyermek, aki nem csak sok mindent csinál, de tehetséges is ezekben a dolgokban.
– Mennyiben más egy ilyen darab, ahol sok a gyermekszereplő, mint a repertoár többi előadása?
Sirkó Anna: – Alapvetően minden ugyanúgy működik, hiszen a színháznak megvannak az írott és íratlan szabályai. Természetesen, gyermekekről lévén szó, ha a családból eddig nem szerepeltek színházban, akkor ezeket a szabályokat is meg kell tanulni. Én is igyekszem segíteni, például a próbatáblán megjelenő aktualitásokról, információkról az interneten keresztül tájékoztatást adok.
Az is fontos, hogy időben érkezzenek a darab előtt a színészek, hiszen rá kell hangolódni az előadásra, ezt a Légy jó mindhalálig esetében a gyerekekkel egy közös beénekléssel és én úgy szoktam mondani, betáncolással is segítjük.
– Hallhatóan nagyon pozitív véleménnyel van Nonóról, de volt-e olyan eset, ami igazán emlékezetes marad az Ön számára?
Sirkó Anna: – Számos szép, olykor vicces pillanatot tudnék felidézni. Ami azonban bizonyára emlékezetes marad, az egy betegségből fakadt. Az egyik szereplő kisfiú megbetegedett. Ráadásul ez nem sokkal az előadás előtt derült ki. Úgy gondolom, ilyenkor mindenki híretlen éveket öregedik, miközben a megoldást keresi. Egyeztettem Gyenes Ildikóval, a darab koreográfusával, hiszen egy szereplő kiesése hatással van a térformákra is. És jött a megoldás: Nonó. Minden szám koreográfiájáról készítettünk felvételt, így mikor Nonónak be kellett ugrani a beteg társa helyére, telefonon megmutattam neki az adott részeket, talán háromszor megnéztük együtt, majd azt mondta: oké, tudom!
Erre az esetre láthatóan Nonó is nagy kihívásként és szép pillanatokként emlékszik vissza, s kezdi sorolni, miként kellett az egyik szerepről villámgyorsan átállni a másikra, megtörölni a lekvárral összekent arcát, miközben jószerével ki sem lép a függöny mögött, hogy már jöhessen is vissza.
Nonó egyébként számos emlékezetes pillanatot sorol, mikor erről kérdezzük. Mint mondja, bizonyára, mert ez volt az első szerepe. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a hétköznapi életben, például az iskolában, ő sem mindig olyan bátor, mint a színpadon. Színházi élmények között mindent összevéve mégis a barátságairól beszél a leglelkesebben. Azokról az ismeretségekről, melyeket Kecskeméten vagy éppen a fővárosi deszkákon kötött más gyerekszínészekkel. Szeme felcsillan akkor is, amikor felidézi, miként olvasta vele össze szövegét egy felnőtt színész, a darabbeli testvérét, Bella kisasszonyt alakító Szabó Dorottya.
A szép emlékek sora bizonyára jócskán fog gyarapodni, hiszen a Légy jó mindhalálig mellett Nonó szerepet kapott az Erkel Színházban, és több szabadtéri színpadon, a Puskás, a musical-ben és a Budapesti Operettszínházban A Szépség és a Szörnyeteg, A Marica grófnő, a Virágot Algernonnak és a Nine című darabban is. A színpad mellett pedig már filmekben és reklámban is szerepet kapott.
A Légy jó mindhalálig című darabot május 25- június 1-ig játsszák még a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban, jegyek még korlátozott számban kaphatók.