Új igazgató került a nagykőrösi Arany János Általános Iskola és Óvoda élére, lapunk ebből az alkalomból készített interjút Kósa Zoltánnéval, melyet az alábbiakban olvashatnak.
Milyen érzésekkel és feladatokkal vette át elődjétől a nagykőrösi Arany János Református Általános Iskola és Óvoda vezetését?
Az első érzés: a hála. Hálás vagyok, mert egy olyan iskola vezetését vettem át, melyet jól ismerek és nagyon szeretek. Hálás vagyok, hogy egy református intézmény élére állhatok.
Hazudnék, ha azt mondanám nincs bennem semmi félelem. Természetes, hogy az új, az ismeretlen aggodalommal, izgalommal és felelősséggel tölt el. De tudom, hogy nem vagyok egyedül. Hiszek az isteni gondviselésben. Azon a héten, mikor választ kellett adnom, vállalom–e az igazgatóságot, elém került egy kép az alábbi szöveggel: „Isten üzeni: A jövőd az én kezemben van, mindent megadok, amire szükséged lesz. Azt is, amitől félsz, hogy nem adatik meg. Mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem. Jer. 1:12” Ezzel a reménységgel és bizalommal indulok el az új úton.
Az intézmény hatékony, magas színvonalú köznevelési munkájának szervezését, önálló arculatának formálását, hosszú távú működésének biztosítását tartom egy vezető legfontosabb feladatának.
Kérem, mutassa be röviden szakmai életútját és azt a szakmai programot, mellyel az iskolát vezetni kívánja.
Harmincadik tanévemet kezdem meg ebben az iskolában. Szinte minden szakmai feladatkört elláttam már az elmúlt évtizedekben, ami egy pedagógus számára betölthető. Pályakezdőként napközis nevelőként kezdtem. Később tanítottam biológiát, kémiát, természetismeretet és a református felekezetű gyerekeknek hittant. Voltam Diákönkormányzat vezető és éveken keresztül osztályfőnök. Az utóbbi kilenc évben igazgatóhelyettesként igyekeztem segíteni két – általam nagyra becsült – igazgató munkáját. Mindezek mellett református hittan és etika tankönyveket írtam, ill. írok.
A törvényes és szakszerű működés, a takarékos gazdálkodás és az oktatás magas színvonala mellett, elengedhetetlennek tartom az értékközvetítést, amely meghatározza a neveltségi szintet, a tanulók tanuláshoz, munkához, egymáshoz és másokhoz fűződő viszonyát.
Nevelési-oktatási programunk nagyrészt iskolánk nevéből adódik. Fontosnak találom, névadónknak, Arany Jánosnak örökségét ápolni, hogy a református ember, érzékeny lelkiismeretével, felelős személyiségével, életútjával példaként álljon diákságunk előtt.
Mindemellett arra törekszem, hogy a református elnevezés ne csupán jelző legyen nevünkben, hanem mindennapjaink meghatározója.
Tavasszal együttműködési megállapodást írtak alá a Károli Gáspár Református Egyetem és iskolánk vezetői, melynek értelmében az egyetem kiemelt külső gyakorlóintézménye lettünk. Ez újabb kihívásokat és feladatokat ró ránk, hiszen a Tanítóképző Főiskola hallgatói nálunk fogják végezni szakmai gyakorlatukat.
Milyen esetleges változásokra készül, melyekkel még jobbá tudná tenni az iskolát?
A Bibliában egy helyen azt olvassuk: „… mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg…” (I. Thessz. 5:21)
Nagy változásokat a közeljövőben nem tervezek. Jól működő, növekvő gyermeklétszámú, fejlődő iskoláról van szó. Hálás vagyok az óvodai együttműködésnek is köszönhető beiskolázási mutatókért, kollégáimnak a továbbtanulási-, a célnyelvi-, a kompetencia- és a versenyeredményekért. Ezek alapján az iskola és az óvoda jó hagyományait, önálló arculatát, jól működő kapcsolatrendszerét, oktatási és nevelési céljait, kiváló eredményeit szeretném megtartani, továbbvinni.
A matematika-informatika orientáltságú osztályainkban a Lego- majd, a LegoWEDO-, illetve a Sakkpalota képességfejlesztő programot használjuk alsó tagozaton. Korszerű számítógépekkel, tabletekkel, padlórobotokkal segítjük az oktatást.
Német és angol kéttanítási nyelvű képzésünk az idei tanévre már a 7. évfolyamig bővült ki.
A fenntartó egyházközség erkölcsi és anyagi segítségével olyan optimális pedagógiai feltételeket próbálunk biztosítani, melyek a gyermeki szükségletekből kiindulva lehetővé teszik, hogy a tanulók személyisége ideálisan fejlődjön.
Arra törekszem, hogy a gyermekek képesek legyenek bízni Istenben, önmagukban, iskolánkban megszerzett tudásukban és másokban. Érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Legyenek érzékenyek a lélek hangjaira, tudják észrevenni s értékelni a jót, a szépet, felismerni és megelőzni a helytelent, a rosszat. A családokkal, a gyülekezettel együttműködve, jó példával igyekszem a hitre való nyitottságot biztosítani, hogy tanulóink értékekben, szeretetben és tudásban növekedjenek.
Amennyiben nem okoz az oktatásban újra fennakadásokat a világjárvány, akkor milyen rendezvényekkel, programokkal készülnek az idei évre?
Nagyon reménykedem abban, hogy az iskolai életben nem lesz fennakadás.
Az első program az ünnepélyes tanévnyitó istentisztelet, augusztus 31-én kedden délután 5 órakor a református templomban. Szeptember elejére egy csapatépítő tantestületi kirándulást szerveztünk. A gyerekeknek is tervezünk hagyományápoló programokat, az állami – és egyházi ünnepekhez kötött rendezvényeket, tanulmányi versenyeket, a külföldi testvériskolai kapcsolat felélesztését. Programok tekintetében a szülők is kezdeményezők, így ők is részeseivé válnak mindennapjainknak és az iskola oktató munkán kívüli életének.
Hitvalló, keresztyén emberként szeretném szolgálatomat Isten országának építésére és az ő dicsőségére felajánlani.
Igazgatói munkájához sok sikert, jó egészséget és sikeres tanévet kívánunk!
Az interjút készítette: Horváth Tibor