A 3×3-as kosárlabda a Tokiói Olimpián volt először olimpiai versenyszám. A kosarazás ezen egyre népszerűbb formájának szeptemberben, Lisszabonban tarják az U17-es európai kontinenstornáját, ahol a férfiak között a 4 fős csapat egyik játékosa a nagykőrösi Kőházi Bence Szilveszter.
A kontinenstornára való kijutásról, tervekről kezdtünk beszélgetni Bencével, hogy végül olyan általános értékekig érjünk, amely jól megmutatja, hogy az értékek felismerése és hordozása egyáltalán nem az életkortól függ.
Szolnokon szerezték meg a kontinenstornára való kijutás lehetőségét. De addig a napig is el kellett jutni. Miként kezdett kosárlabdázni?
Kőházi Bence Szilveszter: Elsős osztályos koromban, a Petőfi iskolában az osztályfőnököm javasolta a szüleimnek, hogy kellene nekem valami csapatsport, mert nagyon magamnak való gyerek vagyok. Úgy gondolták, ez majd segít, hogy jobban kapcsoljam magam másokhoz. A szüleimmel választottuk a kosárlabdát, eleinte csak próbálgattam, de végül megtetszett, maradtam, és valóban segített ezt a rossz tulajdonságot legyőzni. A Pityke Kosársuliban kezdtem kosarazni, majd amikor ott elfogyott a korcsoport, amibe kerülhettem volna, kaptam egy meghívást a Kecskeméttől, hogy szívesen fogadnának játékosként a Mercedes Akadémiánál. Most az U18-ban játszok, és igazolt játékosa vagyok a KTE Duna Aszfalt csapatának, bízom benne, hogy ott is minél hamarabb bizonyíthatok.
Hogyan vált a 3×3-as U17-es keret játékosává?
Váratlanul kaptam egy telefont Lekli Józseftől, a 3×3-as kosárlabda-válogatott vezetőedzőjétől, hogy szeretnének behívni a válogatottba. Mondta a dátumot, hogy mikorra kell menni, és akkorra mentünk Debrecenbe. Ott 2004-esek voltunk hatan-heten. Egy jó 40 napos válogató következett, a végén, a selejtező előtt két héttel, megtörtént a keretszűkítés. A vezetőedző és a másodedzőnk, Halmai Norbert ismertették az 5 fős keretet.
Mielőtt tovább lépnénk, miben különbözik leginkább a hagyományos és a 3×3-as kosárlabda?
Itt nem öt-öt ellen játszunk, hanem három-három felállásban. Félpályán. Az idő is kevesebb, a támadóidő 12 másodperc, a mérkőzés ideje 10 perc. Egyébként a szabályok nagyrészt ugyanazok. A 3×3 egy pörgősebb játék, ami jobban kimegy a technikára, a dobásra, a gyors döntéshozatalra és gyors kivitelezésre.
Befolyásolja a játékát, hogy két formáját is űzi a kosarazásnak?
Számomra így sokkal színesebb. Azokkal a játékosokkal, akikkel a 3×3-ban ismerkedtem meg, nagyon szoros kapcsolat alakult ki, mivel 40 napon keresztül nem csak együtt edzettünk, de együtt, egy hotelban is laktunk. Ez szerintem a pályán is látszott, hiszen éltünk-haltunk egymásért. E nélkül nem tudtuk volna ezt a nagy sikert elérni! Kecskeméten nagyobb a keret létszáma, ebből adódóan vannak, akikkel egészen szoros a kapcsolat, és van, akikkel kevésbé, de a pályán itt is a maximumot igyekszem nyújtani.
A nagy siker! Mert nem titok, hogy a papírforma szerint nem a magyar férfi U17 volt a kijutásra esélyes még az utolsó mérkőzés előtt sem. Felidézné a mérkőzést?
A mi csoportunkból a németek jutottak tovább egyenes ágon, nekünk pedig a franciákkal kellett megmérkőzni. Mindenki biztosra vette, hogy ők ott lesznek a kontinenstornán. Soha nem fogom elfelejteni a meccs előtti pillanatokat. Sorra mondták be a neveinket. Föl kellett állni a büntető vonalra a nézőkkel szembe, és azt láttuk, hogy nem volt hely a nézőtéren. Mellette is tömeg állt, hogy nézzék a meccsünket. Ekkor láttam meg a szüleimet, a szemükben a büszkeséggel, amivel rám néztek, láttam rajtuk, hogy akármi is legyen a vége, ők büszkék lesznek rám. Ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy csak győzelemmel jöhetünk le a pályáról. Ugyanezt láttam a csapattársaimon is, mindenkinek ez az elszántság adott erőt, hogy végül győzni tudjunk.
Milyen célok vannak most Ön előtt?
Szeptemberben szeretnénk minél jobban szerepelni Lisszabonban az Európa Bajnokságon. Ez egy jó lehetőség arra is, hogy megmérettessük magunkat, hiszen ez egy nemzetközi torna, Európa legjobbjai lesznek ott a korosztályunkból, láthatjuk, milyen szinten vagyunk. Szeptemberben kezdem Nagykőrösön az Arany János Református Gimnáziumban a 3. osztályt, itt is helyt kell állnom, mert szeretnék továbbtanulni, fontosnak tartom a sport mellett a tanulást is. Hálás vagyok, mert az iskolámban is nagyon sok segítséget kapok. A kosárlabdában a távolabbi célom, hogy egy külföldi csapatban, lehetőleg Spanyolországban, az Euroligában játszhassak.
Milyen visszajelzéseket kapott a nagy siker után?
Nagyon sok gratulációt kaptam, elismerték a sikereimet. Büszkék voltak rám. Ez nekem nagyon jól esett, mert a mai világban nem mindenki szokta elismerni mások sikereit! De szerencsére olyan barátaim vannak, akik respektálták. A családtagjaim nagyon büszkék rám, és a szélesebb ismeretségből is nagyon sok gratulációt kaptam. Ez nekem nagyon nagy öröm volt, jó volt ezt is megélni. Láttam, hogy mások is örülnek annak, amit elértem, s ez engem még boldogabbá tett.
Ha három embert kellene megneveznie, akik a példaképei, kik lennének azok?
Apukám, anyukám és a testvérem.