Földrajzi adatok

Nagykőrös a Duna - Tisza közén, Pest megye déli részén elhelyezkedő mezőváros, Budapesttől 90 km-re délkeletre, a két szomszédvárostól egyaránt 15 km-re lévő Cegléd és Kecskemét között. Vonzáskörzete viszonylag kicsi, de jelentős a külterületi, tanyás ingatlanok száma. A kiskunság peremének homokvidéke meghatározza az itt élők mezőgazdasági munkáját. Városunk tengerszint feletti magassága 115 m körüli, szinte teljes síkság, a kőrösiek által Strázsa dombként emlegetett homokbucka is mindössze 11 m magas. Az évszázadokkal ezelőtt mocsaras, tavas részek mára kiszáradtak, egyetlen folyóvize a Kőrös-ér. Legközelebbi folyó a Tisza, mely több mint 30 km-re található.

Népesség

A város lakossága a XVIII. századtól a múlt század végéig dinamikusan emelkedett. Azóta 25000 - 30000 között váltakozik, az utóbbi években lassú csökkenéssel. A csökkenéshez hozzátartozik az is, hogy 1948-1954. között több határrészt (Kőröstetétlen, Csemő, Nyársapát, Törteli rész) elcsatoltak és ott új községeket szerveztek.

Éghajlat

Az éghajlati viszonyok az alföldi nagytájra jellemzőek. A napsütésées órák száma 2200 körül van esztendőnként, a téli (januári) átlag 60 óra, nyári (júliusi) 300 óra. Az évi átlagos középhőmérséklet 10,5 C,a téli (januári) -2, a nyári (júliusi) 20 C. Az évi csapadékmennyiség 500-550 mm között alakul, a téli (januári) 25-30 mm, a nyári (júliusi) 50-55 mm körüli érték. Az uralkodó szélirány északkeleti illetve északnyugati.

Nagykőrös címere

Ovális alakú címer-pajzsban zöld halmon vörös háttérben egyenesen álló, természetes színű kőrisfa. A címerpajzs fölött ötágú korona lebeg. A kőrisfa a város környékén található kőrisekhez kapcsolódik, amelyről a város is kapta a nevét, s hagyományos városi jelkép, a múlthoz való ragaszkodást fejezi ki. Az ötágú korona az 1696-os pecsétlenyomaton még nem jelenik meg. Valószínűsíthető, hogy a XVIII. sz-ban került bele. Ebben az időben jobbágysorba kívánták süllyeszteni a várost, azonban Mária Teréziának köszönhetően ez nem valósult meg. Ettől az időtől kezdve találjuk a címer fölött az ötágú koronát, amely az uralkodóhoz való hűség jelképe, de nem királyi korona, inkább uralkodóinak lehet tekinteni. A zöld szín a fa természetes színe, a pirosat pedig gyakran választották más címereknél is kísérő színnek.

A fenti információkat levéltárosok, történészek adták, írásos dokumentáció nem található róla.