PROGRAMOK
RÉGI OLDAL
Nagykőrös város hivatalos honlapja

 

 

 

_

Virtuális séta

 

 

 

Városháza

 

 hiv3

 

A város központjában áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 " rhénes " forintért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronnyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A gyönyörű tornyot napjainkban felújították, és a zsindelyes tető régi- új pompájában tündököl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet később egy időre a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk volt, hogy a városi hivatalok mind nem fértek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kellett elhelyezni. A földszintes épületrészben működött hajdanán a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Ma ismét eredeti funkciójának megfeleően Városházaként múködik az épület, melyre a nagykőrösiek igen büszkék, azért óvják, védik a múlt egyik fontos szimbólumát.

 

 Érdekességek még a város történetéről IDE kattintva

 


Református templom

       

Nagykőrös történelmileg kialakult központjában, a város „szívében” helyezkedik el a mezőváros jelképévé vált református templom. Története szervesen egybeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. Mai formája az 1907-es felújítás során alakult ki, amikor építészetileg igen színvonalasan új toronysisak készült és vele harmonikus egységben megújult a nyugati homlokzat is. A templom több évszázados története valószínűleg már a XII. században elkezdődött, de a feltehetően román stílusú, kora gótikus kis templomot elbontották, amikor a mai templom középső hajóját képező egyhajós, gótikus templom megépült a XIV-XV. században. Későbbi kutatások tanúsága szerint ez az egyhajós templom a mai toronytest mögötti részen épült, a hossztengely mintegy kétharmad részéig. A toronytest a támpillérekkel, valamint a középső hajó tovább építése a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel 1516 körül időre tehető.

Részletesebb templomtörténet IDE kattiintva

 


Arany János Református Gimnázium

 

Az intézetet Nagykõrös város segítségével a nagykõrösi református egyházközség alapította. Az alapítás évére pontos adatunk nem áll rendelkezésünkre, de a közvetett bizonyítékokra támaszkodva az alapítás kétségtelenül a XVI. század második felére esik. Gimnáziumunk 1957-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját, az ünneplésnek az adott okot, hogy Arany János születésének 140., halálának pedig 75. évfordulójára emlékeztek, valamint ebben az évben volt 100. esztendeje, hogy a költõ Nagykõrösön megírta A walesi bárdok címû költeményét.

 

Bővebb iskolatörténet IDE kattintva


Szent László Római Katolikus Templom

 

Alapkövét 1782-ben tették le, tető alá 1786-ban került, felszentelésének ünnepélyére 1788-ban került sor. Fischer Boldizsár tervei szerint épült késő barokk és klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban, latinkereszt alaprajzú. Középmagas, kb. 30-40 méter magas tornya a főhomlokzat síkjába illeszkedik. Főhomlokzata gazdagon díszített, copf stílusú. A téglalap alakú bejáratot, fölötte László király szobrát és az afölött húzódó impozáns félkör alakú ablakot két oldalt széles, korinthoszi fejezetű lizénák, fölül pedig hatalmas háromszögű oromzat (timpanon) zárja. A templom tömbjéből csak a timpanontól emelkedik ki a harangoknak helyet adó órapárkányos torony, két oldalán íves kiképzésű mellvéd látható. A harangház rácsos ablakai fölé, az órapárkányokba toronyórát szereltek. A tornyot a díszes, világos zöld színű sisak csúcsán toronygomb és kereszt zárja. Részletek még minderről IDE kattinttva

 


Térfüzér, közterek

 

Nagykőrös köztereinek megújítását egy nagyszabású nyertes EU-s pályázatból valósította meg a város. Ennek részletei IDE kattintva elérhetők.

 

Arany János Kulturális Központ

 

Az intézmény a nagykőrösi kulturális élet motorja, lelke. Páratlanul színes rendezvényeket kínálnak az év minden szakában. Honlap IDE kattintva elérhető

 

Postapalota

 A nagykőrösi főtér sarkán álló impozáns épületet 1905-ben emelték Jeney Ernő tervei alapján. Az épület egyik ékessége volt a hatalmas kupola, amely 58 éve egy tűzvész áldozata lett, de a homlokzat is igen rozoga állapotban volt. A kőrösi önkormányzat régi terve, hogy rendbe hozzák a Postapalotát, csak befektető segítségével sikerült. A vállalkozó azzal a feltétellel vehette meg az épületet, hogy azt az eredeti állapot mintájára újítja fel. A befektető első lépésben a 18 méter magas, 12 méter átmérőjű és 15 tonnányi tetőelemet készíttetette el. A térség egyik legnagyobb kupoláját májusban emelték a helyére. A lakosok közül jónéhányan voltak, akik még emlékeztek az eredetire, sőt a kupola 1951-es leégésre is.  Néhány évvel ezelőtt az épületet csodálatosan felújították, és immár régi fényében pompázik Nagykőrös központjában.

 

Szökőkutak

 


Tímárház

1820 körül épült, Pest megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete, ipari műemlék. Az épület pályázatos forrásból újult meg, a város tulajdona, benne jelenleg kávézó működik.


Zsinagóga

 

  

Nagykőrös legfiatalabb temploma, a Patay és a Rákóczi utca sarkán álló Zsinagóga 1925-ben épült. Felépítését az első zsidó imaház sok idővel megelőzte, hiszen a nagykőrösi zsidó hitközség 1794-ben keletkezett, szervezett hitélet pedig templom nélkül elképzelhetetlen volt.

A templom felszentelése 1925. augusztus 27-én nagy ünnepség keretében történt, amelyen részt vettek a különböző egyházak és szervek vezetői valamint a környékbeli hitközségek képviselői. A korabeli sajtó elragadtatással így írt a nagy eseményről: ,,Nagy érdeme Nagykőrös zsidóságának, hogy összekovácsolódott egyházához való ragaszkodásában, hogy a legszegényebbtől kezdve a leggazdagabbig minden kőrösi zsidónak megnyílt a szíve és az erszénye, hogy mielőbb felépüljön a monumentális épület, mely kibírja évszázadok viharát...”

 


Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény 

 

 

 

 Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményt  – Városi Múzeum néven – 1928-ban alapította Nagykőrös város képviselő testülete Dezső Kázmér polgármester kezdeményezésére. A múzeumi gyűjtemény alapját képezte Dezső Kázmér magángyűjteménye, amelyet a leendő városi múzeum számára ajánlott fel. De a nagykőrösi múzeumügy ennél régebbi múltra tekinthet vissza. Arany János halálát követően a hálás tanítványok elkezdték gyűjteni a költő nagykőrösi tanárságának emlékeit. Az Arany család is számos értékes kéziratot és a költő pipáját ajándékozta a városnak.

 

Részletek az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményről IDE kattintva

 

 Szobrok, köztéri műalkotások

 

( Feltöltés alatt! )

 

Arany János szobra

 

 


Stróbl Alajos 1910. -  A „Vén Gulyás”, Marci bácsi kőbe faragott alakjával és kutyájával együtt 1910-ben állították fel a régi gimnázium épülete mellett a Templomkertben. A református főgimnázium Arany János nevét vette fel 1922-ben. A szobor talapzatán Marci bácsi temetése. 36 ökör húzza a halottas kocsit, előtte a gulya, mögötte a ménes kíséri utolsó útjára a 100 évet élt embert. 1910. szeptember 25-e a nagykőrösi Arany János-szobor avatásának napja. Magas oszlop tetején látható a költő életnagyságú bronz mellszobra. A talapzaton ülő férfi, haraszti kőből faragva. Ez volt az első színezett szobor Magyarországon, s a második olyan emlékmű, ahol egy nagy nevet viselő alakot egy névtelennel, egy paraszttal ábrázolnak.

 

 

 
 
© 2015 Nagykoros.hu | Impresszum
Developed by Peter Vadasz