PROGRAMOK
RÉGI OLDAL
Nagykőrös város hivatalos honlapja

 

 

 

_

Virtuális séta

 

 

 

Városháza

 

 

 

 

A város központjában áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 " rhénes " forintért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronnyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A gyönyörű tornyot napjainkban felújították, és a zsindelyes tető régi- új pompájában tündököl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet később egy időre a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk volt, hogy a városi hivatalok mind nem fértek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kellett elhelyezni. A földszintes épületrészben működött hajdanán a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Ma ismét eredeti funkciójának megfeleően Városházaként múködik az épület, melyre a nagykőrösiek igen büszkék, azért óvják, védik a múlt egyik fontos szimbólumát.

 

 Érdekességek még a város történetéről IDE kattintva

 


Református templom

      

 

Nagykőrös történelmileg kialakult központjában, a város „szívében” helyezkedik el a mezőváros jelképévé vált református templom. Története szervesen egybeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. Mai formája az 1907-es felújítás során alakult ki, amikor építészetileg igen színvonalasan új toronysisak készült és vele harmonikus egységben megújult a nyugati homlokzat is. A templom több évszázados története valószínűleg már a XII. században elkezdődött, de a feltehetően román stílusú, kora gótikus kis templomot elbontották, amikor a mai templom középső hajóját képező egyhajós, gótikus templom megépült a XIV-XV. században. Későbbi kutatások tanúsága szerint ez az egyhajós templom a mai toronytest mögötti részen épült, a hossztengely mintegy kétharmad részéig. A toronytest a támpillérekkel, valamint a középső hajó tovább építése a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel 1516 körül időre tehető.

Részletesebb templomtörténet IDE kattiintva

 


Arany János Református Gimnázium

 

 

Az intézetet Nagykõrös város segítségével a nagykõrösi református egyházközség alapította. Az alapítás évére pontos adatunk nem áll rendelkezésünkre, de a közvetett bizonyítékokra támaszkodva az alapítás kétségtelenül a XVI. század második felére esik. Gimnáziumunk 1957-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját, az ünneplésnek az adott okot, hogy Arany János születésének 140., halálának pedig 75. évfordulójára emlékeztek, valamint ebben az évben volt 100. esztendeje, hogy a költõ Nagykõrösön megírta A walesi bárdok címû költeményét.

 

Bővebb iskolatörténet IDE kattintva


Szent László Római Katolikus Templom

 


 

Alapkövét 1782-ben tették le, tető alá 1786-ban került, felszentelésének ünnepélyére 1788-ban került sor. Fischer Boldizsár tervei szerint épült késő barokk és klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban, latinkereszt alaprajzú. Középmagas, kb. 30-40 méter magas tornya a főhomlokzat síkjába illeszkedik. Főhomlokzata gazdagon díszített, copf stílusú. A téglalap alakú bejáratot, fölötte László király szobrát és az afölött húzódó impozáns félkör alakú ablakot két oldalt széles, korinthoszi fejezetű lizénák, fölül pedig hatalmas háromszögű oromzat (timpanon) zárja. A templom tömbjéből csak a timpanontól emelkedik ki a harangoknak helyet adó órapárkányos torony, két oldalán íves kiképzésű mellvéd látható. A harangház rácsos ablakai fölé, az órapárkányokba toronyórát szereltek. A tornyot a díszes, világos zöld színű sisak csúcsán toronygomb és kereszt zárja. Részletek még minderről IDE kattinttva

 

 

 

Arany János Kulturális Központ

 

 

Az intézmény a nagykőrösi kulturális élet motorja, lelke. Páratlanul színes rendezvényeket kínálnak az év minden szakában. Honlap IDE kattintva elérhető

 

Postapalota

 


Fotó: Palásti Viktor

 

A nagykőrösi főtér sarkán álló impozáns épületet 1905-ben emelték Jeney Ernő tervei alapján. Az épület egyik ékessége volt a hatalmas kupola, amely 58 éve egy tűzvész áldozata lett, de a homlokzat is igen rozoga állapotban volt. A kőrösi önkormányzat régi terve, hogy rendbe hozzák a Postapalotát, csak befektető segítségével sikerült. A vállalkozó azzal a feltétellel vehette meg az épületet, hogy azt az eredeti állapot mintájára újítja fel. A befektető első lépésben a 18 méter magas, 12 méter átmérőjű és 15 tonnányi tetőelemet készíttetette el. A térség egyik legnagyobb kupoláját májusban emelték a helyére. A lakosok közül jónéhányan voltak, akik még emlékeztek az eredetire, sőt a kupola 1951-es leégésre is.  Néhány évvel ezelőtt az épületet csodálatosan felújították, és immár régi fényében pompázik Nagykőrös központjában.

 

Szökőkutak /feltöltés alatt!/

 

 

 

 

 


Tímárház

 

 

1820 körül épült, Pest megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete, ipari műemlék. Az épület pályázatos forrásból újult meg, a város tulajdona, benne jelenleg kávézó működik.


Zsinagóga

 

 

 

Fotó: ifj. Papp Elek fotográfus

 

Nagykőrös legfiatalabb temploma, a Patay és a Rákóczi utca sarkán álló Zsinagóga 1925-ben épült. Felépítését az első zsidó imaház sok idővel megelőzte, hiszen a nagykőrösi zsidó hitközség 1794-ben keletkezett, szervezett hitélet pedig templom nélkül elképzelhetetlen volt.

A templom felszentelése 1925. augusztus 27-én nagy ünnepség keretében történt, amelyen részt vettek a különböző egyházak és szervek vezetői valamint a környékbeli hitközségek képviselői. A korabeli sajtó elragadtatással így írt a nagy eseményről: ,,Nagy érdeme Nagykőrös zsidóságának, hogy összekovácsolódott egyházához való ragaszkodásában, hogy a legszegényebbtől kezdve a leggazdagabbig minden kőrösi zsidónak megnyílt a szíve és az erszénye, hogy mielőbb felépüljön a monumentális épület, mely kibírja évszázadok viharát...”

 


Arany János Múzeum

 

 

 

 

 Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményt  – Városi Múzeum néven – 1928-ban alapította Nagykőrös város képviselő testülete Dezső Kázmér polgármester kezdeményezésére. A múzeumi gyűjtemény alapját képezte Dezső Kázmér magángyűjteménye, amelyet a leendő városi múzeum számára ajánlott fel. De a nagykőrösi múzeumügy ennél régebbi múltra tekinthet vissza. Arany János halálát követően a hálás tanítványok elkezdték gyűjteni a költő nagykőrösi tanárságának emlékeit. Az Arany család is számos értékes kéziratot és a költő pipáját ajándékozta a városnak.

 

Részletek az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményről IDE kattintva

 

 

Nagykőrösi Piaccsarnok

 

 

A projekt keretében egy 963 négyzetméter hasznos alapterületű, teljesen akadálymentesített csarnok épült. Egyedi arculatának különlegessége, hogy a főhomlokzaton a bejárati nyílászárók a piac szót formázzák.

 

 

 Szobrok, köztéri műalkotások /feltöltés alatt!/

 

Arany János emlékmű a Református Templomkertben

 

 

 

Arany János és Családja szoborkompozíció

 

 

 

Nagykőrösi Hősi Emlékmű, Hősör szobra

 

Nagykőrösi Büszkeségpont, Barta Margit emlékmű, Zódor János emléktábla

 

 

 

Az 50-es évek áldozatai és üldözöttei előtt tisztelgő emlékmű

 

 

 

 

 B. Tóth Ferenc szobor

 

 

 

Bor-Kalán nemzetségfő szobra az Arany János Múzeum előtt

 

 

 

 

 

A Nagy tanári kar-szoborcsoport – Arany János, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szász Károly, Szigeti Warga János, Szilágyi Sándor és Tomory Anasztáz szobra – a Nagykőrösi Arany János Múzeum előtt

 

 

 

 

Aladar Paasonen szobor (forrás: https://www.kozterkep.hu/18602/aladar-paasonen )

 

 

 
 
© 2015 Nagykoros.hu | Impresszum
Developed by Peter Vadasz