PROGRAMOK
RÉGI OLDAL
Nagykőrös város hivatalos honlapja

pecset

 

 Múltbatekintő oldalunkat folyamatosan bővítjük, frissítjük!

 

"Mikor lett lakottá legelőször épen az a hely, a melyen most a város fekszik, azt a régiség homálya fedi. Annak, hogy épen itt a magyarok honfoglalása előtt valami lakott hely, valami község lett volna, sem a helyszínén, sem a régi történelmi forrásokban nincs nyoma." - Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiája

 

 


" Hol volt, hol nem volt, valahol a Duna-Tisza közén, a Kőrös-ér és a Csikos-ér összefolyásánál, a Kürti-ér partja közelében valaha régen, a homályba vesző évezredek derengésénél egy régi, nagyon régi nép telepedett meg. " - Galántai Fekete Béla

 

 

 Nagykőrös a Dél-Pest Megyei Kistérség patinás nagy történelmi múlttal rendelkező, közel 650 éves városa. Neve a kőrisfától származik, mely jellegzetes fája a helységnek.

Ezen a vidéken már a honfoglalás idején is voltak települések. Nagykőröst I. Lajos király emelte mezővárosi rangra. Erről tanúskodik egy 1386-ban keletkezett oklevél. Nevét a címerében megtalálható kőrisfáról kapta. A török hódoltság ideje alatt a város kiváltságokat élvezett. A török nem szállta meg, sőt Cegléddel és Kecskeméttel együtt a szultán vette védelmébe. A kiváltságot az itt fellelhető salétromnak és az ebből gyártott puskapornak köszönhette. A törökök mindemellett súlyos adóterheket vetettek ki a lakosságra, de a rablásoktól, pusztításoktól megkímélték. A viszonylagos függetlenség újabb és újabb betelepülőket vonzott Magyarország különböző vidékeiről a városba. Nagykőrös mezőváros a török uralom megszűnése után igen jól működő, anyagilag erős, önálló "városállam" volt.

 

 

A kőrösi gazdák 68.000 hold földterületen gazdálkodtak. Mind az állattartás, mind a zöldség, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés igen jelentős volt. Bél Mátyás utazó le is írta alföldi utazásai során, hogy "... a kőrösi bor minőség tekintetben felveszi a versenyt az egri vörösborral ...". A kőrösi gyümölcs- és zöldségpiac az ország egyik legszínesebb látványossága volt. Régi fotók tanúskodnak a kőrösi uborkahegyekről, salátáskosarakról, gyümölcsökről /Valószínű, hogy ez alapozta meg Nagykőrösön a későbbi konzervipart. A Gschwind - féle szeszfőzdét a XIX. század végén alapították, ahol a konzervgyártás 1926 után kezdődött el. A gyár két teleppel működött.

 

 

Nagykőrös a Rákóczi szabadságharc idején katonai megmozdulásokban nem vett részt, de Rákóczi követelésére élelmet, ruhát küldött a kuruc seregeknek. Mivel fontos útvonal mellett feküdt, a hadak rendszeresen átvonultak rajta. Sokat szenvedett a labancok dúlásaitól és a rácok betöréseitől, akik kíméletlenül kifosztották és gyilkolták a lakosságot.

 

A Rákóczi szabadságharc bukása után a mezőváros nemcsak önállóságát őrizte meg, hanem jelentősen haladt előre a polgári fejlődés utján.

 

A város virágkora az 1848-49-es szabadságharc korában jutott a csúcsra, s ez tartott az önkényuralom nehéz esztendeiben is.

 

nagykoros

 

Nagykőrös mezőváros tanácsa 1848. március 17-én értesült a forradalom kitöréséről. Gyorsan hozzákezdett a nemzetőrség szervezéséhez. Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én járt a városban, és a városháza emeleti erkélyéről mondta el toborzó beszédét. A hazafias, lelkesítő szózat növelte a kőrösiek harci kedvét a nemzet, a haza fegyveres megoltalmazására. A nemzetőrségben mintegy 1500 kőrösi önkéntes teljesített szolgálatot. A város a hadsereg támogatásában is jelentős szerepet vállalt. Nagy hasznát vették az 1836-38 között épített impozáns huszárlaktanyának /amely ma múzeum/.

 

A forradalom és szabadságharc bukása után Nagykőrös igen nehéz helyzetbe került. Az embert próbáló időkben - mint viharos történelme során annyiszor - mozgósította minden anyagi és szellemi tartalékát, amely évszázadok során felhalmozódott. A legfontosabb a belső önállóság biztosítása volt. Ennek egyik sarokpontját a közigazgatás, a másikat a várossal szoros együttműködésben álló református egyház, s ennek oktatási tevékenysége adta. /A középfokú egyházi oktatás gyökerei 1557-re nyúlnak vissza/. A Református Tanítóképzőt 1837-ben alapította a nagyhírű tudós-tanár Szigeti Warga János. Nagykőröst azóta is iskolavárosként tartják számon.

 

A város kultúrtörténetének legfényesebb időszaka volt az a kilenc esztendő, amikor 1851-60-ig itt tanított Arany János. Igaz nehezen sikerült őt a városnak megnyerni, de a lelkes kőrösiek mindent elkövettek érte. Nagykőrös mindig büszke volt arra, hogy élete legnehezebb időszakában - a szabadságharc bukása után - adott otthont és kenyeret a nagy magyar költőnek. Minden méltatásnál többet mondanak diákjai a visszaemlékezéseikben: " Arany nemcsak a tanítása által hatott, hanem egész egyéniségével gyakorolt mély benyomást a fejlődő lelkekre. Őt többnek is tekintettük, mint tanárunknak. S mily nevelő hatással volt ránk páratlan szerénysége! .... Az a törvény volt nálunk, hogy az ő tantárgyát becsületbeli dolognak tartotta mindenki lehetőleg megtanulni..."

 

Ez a gimnázium akkor az ország összes gimnáziuma fölött toronymagasságnyira állott. A 12 tanár közül hatan voltak az Akadémia tagjai.

 

Jókai így lelkesedett: "A fiastyúkban nincs annyi csillag mint akkor Nagykőrösön volt". Arany János gazdag költészetének nagy művei születtek Nagykőrösön. Itt írta a balladák nagy részét /Vörös Rébék, Mátyás anyja, A walesi bárdok, V. László/, elbeszélő költeményei közül a Bajuszt, a Buda halálát, a Toldi estéjét. Tanártársait névnapra és más ünnepre egy-egy verssel lepte meg. A református temetőben számos sírkő őrzi Arany János sírverseit. A nagy költő 1860-ig maradt a városban, innen Pestre költözött. Emlékét szeretettel ápolják a kőrösiek. Arany János nagykőrösi tartózkodását bemutató kiállítás a városi múzeumban látható, ajánljuk megtekintésre minden látogatónak.

 

Az I. világháborúig a város politikai fejlődése az ellenzékiség jegyében zajlott. Politikailag hanyatló korszaka volt ez a városnak, de a gazdasági fejlődés látványos volt. A földművelés, a kertkultúra jelentősége megnövekedett. Termelő üzemek épültek. A jómódú gazdák, a polgárok igen szép lakóházakat, középületeket építtettek, amelyek ma is állnak és meghatározói a városképnek. Az I. világháború mintegy 1000 áldozatot követelt. Nevüket a Hősök terén álló emlékmű talpazatán örökítették meg.

 

Századunk első felében a zöldség- és gyümölcstermesztés biztosította a nagykőrösiek legfőbb jövedelmét. A futóhomok termővé tételében B. Tóth Ferenc szerzett nagy érdemeket, aki a sívóhomokra szőlőt telepített.

 

A két világháború közötti évtizedekben Dezső Kázmér polgármester kiemelkedő egyénisége volt városunknak. Igen sokat tett a település gazdasági és kulturális fejlődéséért. Ő hívta életre 1925-ben az Arany kultuszt ápoló Arany János Társaságot, amely ma is működik.

 

 Nagykőrös járási székhely, a Nagykőrösi Járás másik két települése Kocsér és Nyársapát. Kattintson a településnevekre, látogassa meg az ő honlapjukat is!

/ Forrás: Galántai Fekete Béla írása /

 

Szép, régi nagykőrösi képeslapok itt láthatók

 


 

 

 Nagykőrös város 19. századi címere

 


Aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzs tetején lebegő, ötágú aranykorona. Nevét a város a kőrösfáról nyerte, amely őshonos növény, főleg a mélyebb fekvésű térszínt kedveli.

 

 


 

Csodálatos dokumentumokat őriz Nagykőrös város történelméről a Magyar Nemzeti Levéltár. IDE kattintva megtekinthetőek ! Nagykőrösről, mint MEZŐVÁROS-ról  szólnak az egykori kórnikák. A településen jelenleg is a mezőgazdaság számít húzóágazatnak, a szolgáltató szektor mellett.

 

 

 Ez olvasható a fenti linken Nagykőrösről, mint mezővárosról:

 

 

Nagykőröst az első okleveles források 1266-ban említik. A település a török hódoltság idején szultáni birtok, ún. khász város lett, ami a gazdálkodás és a helyi autonómia fejlődését segítette.  A török hódoltság után a város önigazgatási struktúrája alig változott, de a társadalomban komoly feszültségforrást jelentett, hogy a beköltözött nemesség megpróbálta átvenni a város feletti irányító szerepet. A mezőváros pénzügyi önállósága és fejlődése lehetővé tette számára, hogy az 1820-as években egy összegben megváltsa úrbéri szolgáltatásait.  A szabadságharc kezdetén a várost toborzóútja keretében Kossuth Lajos is fölkereste, majd a világosi fegyverletételt követően itt tanított csaknem tíz esztendeig Arany János is. A dualizmus alatt Nagykőrös több szép épülettel gazdagodott, és 1897-ben megalapították a szeszfőzdét, amiből a későbbi konzervgyár is kialakult.
 
 

 

 

 
 
© 2015 Nagykoros.hu | Impresszum
Developed by Peter Vadasz