PROGRAMOK
RÉGI OLDAL
Nagykőrös város hivatalos honlapja

Református Egyház

 

 

 

 

 

Nagykőrösön a Református Anyaszentegyház 1545-ben alapíttatott, templomunk jelenlegi állapotában 1877-ben készült el, a torony 1907-ben épült. A templom első orgonája 1855-ben szólalt meg, majd többszöri átépítés és áthelyezés (1877, 1933) után 1997-ben került vissza megújult és kibővített állapotban eredeti helyére, a torony alatti nyugati karzatra (46 regiszter, 3M/P, mechanikus traktúra, 128 soros "setzer-kombináció"). Szeretettel várjuk a Nagykőrösre érkező látogatókat a szombaton 18 órakor, vasárnap 10 és 18 órakor tartandó istentiszteletünkre, a református templomba.

 

Vasárnaponként istentiszteleteket tartunk még de. 9 órakor a felszegi imaházban (Hunyadi u. 31.) és a bokrosi imaházban (Batthyány u. 7-9.), valamint 11.15-kor a főiskolai leányinternátusban (Arany J. u. 28.) Torony- és templomlátogatás előre bejelentett és egyeztetett időpontban lehetséges.

 

 

 

 

 

A Lelkészi Hivatal címe:

2750 Nagykőrös, Szolnoki út 5.

Nyitvatartás: H-P:8-13 óra és H: 15-18 óra

Telefon: (53) 351-535; (53) 552-215

Fax: (53) 353-585

E-mail: nkreflh@wap.hu

 

 

 

 

 

 

Alapítványaink:

Soli Deo Gloria Alapítvány (10103812-05683448-00000004)

A Nagykőrösi Református Temetőért Alapítvány (10103812-57138748-00000009)

A Nagykőrösi Református Egyházközség története iránt érdeklődők számára az alábbi, városi könyvtárban megtalálható műveket ajánljuk:

Galgóczy Károly: Nagykőrös város monográfiája (1898);

Rácz Lajos: Fejezetek a Nagykőrösi Református Egyházközség történetéből (1988);

valamint: Kovács Gyula: A nagykőrösi református templom története (kézirat; csak a Lelkészi Hivatalban).

 

 


 

 Római Katolikus Egyház

 

 

 

A Nagykőrösi Római Katolikus Plébánia reformáció előtti előtti koráról tudjuk, hogy a városban és környékén több építészetileg is értékes templom létezett, amelyeket azonban a történelem vihara elpusztított. Egyetlen kivétel a nagykőrösi templom, amely a jelenlegi református templom Arany iskola felőli részét képezi.

 

A plébánia reformáció utáni újjá alakulása 1778-ban történt. Ezt követően 1781-1787-ig épült jelenlegi copf stílusú templomunk.

 

Templomunkban minden szombaton 19 órakor (szeptembertől virágvasárnapig 18 órakor) vasárnapra érvényes szentmise van. Vasárnapokon 9 és 19 órakor (szeptembertől virágvasárnapig 18 órakor) tartunk szentmisét. Hétköznapokon általában hétfőn 8, a többi napon 18 órakor, illetve a hónap első péntekén 8-kor is. A hozzánk tartozó Nyársapáton vasárnapokon 16, illetve - ősztől tavaszig - 15 órakor kezdődik a szentmise.

Templomunk és közösségünk védőszentje Szent László király, akinek ünnepe június 27. Ezen a napon minden évben egész napos szentségimádást tartunk.

 

Hivatalos idő a plébánián (Szabadság tér 3): hétfőtől péntekig de. 9-12-ig, de otthon tartózkodás esetén délután is.

Telefon és fax: 06-53/350-051,

Mobil: 06-70/384-3816 ,

E-mail: hernadi.laszlo@vaciegyhazmegye.hu

 

 

 

 

Tájékoztatók:

 

- Kisgyermekek keresztelését legalább 1 hónappal a tervezett idő előtt kérjük bejelenteni.

- Felnőtt keresztelés komoly készületet igényel, szeretettel várjuk a jelentkezőket.

- Esküvőre jelentkezést - lehetőleg - minden évben január végéig kérjük.

- Betegek ellátása egyeztetett időben, sürgős esetben bármikor.

 

Alapítványaink:

 

- Szent László Római Katolikus Szeretetszolgálat Alapítvány, kisnyugdíjasok kedvezményes étkeztetését segíti.

Adószáma: 19176145-1-13

- Nagykőrösi Római Katolikus Kultúra Alapítvány, elsősorban a nagykőrösi és nyársapáti templom javát szolgálja.

Adószáma: 18665769-1-13.

 

Minden támogatást, az adó 1%-ának felajánlását köszönjük.

 

Templomunk előtere általában 7-19 óráig nyitva van, imádkozók számára. Előzetes egyeztetést követően szívesen bemutatjuk templomunkat zarándokoknak, látogatóknak.

  

 


 

 

Zsidó Hitközség

 

 

 

2750 Nagykőrös, Rákóczi út 21.

Tel.: 53/552-423

E-mail: nagykorosizsido@kozep-zsido.hu

 

 

Zsinagóga

Az ókori Pannóniában, a jelenlegi Magyarország területén már éltek zsidók, ezt különböző régészeti leletek igazolják. A Honfoglalás korában a honfoglalókkal együtt is érkeztek a Kárpát-medencébe zsidó, és az askenázi szokásokat követő vallású emberek és folyamatosan jelen voltak a magyar társadalomban a török hódoltságig. Az egyes évszázadokban különböző jelentőséggel bírtak, de az biztos például, hogy Mátyás király korában Budán igen jelentős szerepet töltöttek be. A török hódoltság időszakában némely városban szintén laktak, de ők a törökökkel együtt érkeztek, és a szefárd szokásokat követték, legismertebb közülük Schulhoff Izsák, aki átélte Buda visszafoglalását.

 

Zsinagóga Nagykőrösön a XVII. században már megjelentek zsidó emberek, de letelepedésükről a XVIII. század végétől vannak adatok. Ebben az időben a városi hatóságok még tiltották az állandó itt-lakásukat, de már a XIX. század elején, 1817-ben megengedték, hogy a zsinagógájuk helyét megvegyék.

 

A rendeletektől függetlenül Nagykőrösön a zsidók állandó megtelepedése 1780 körül valószínűsíthető, 1784-85-ben a zsidó családfők száma már 11 volt.

 

Az Izraelita Hitközség 1794-ben - a zsinagógai naptár szerint 6554. Svát hó 1-én - alakult meg, de elvileg zsidók még ekkor is csak bérlakásban lakhattak. A zsinagógát 1817-ben avatták föl, Krakauer Salamon rabbi mondott beszédet magyarul és németül, tudomásunk szerint ez volt az első olyan zsinagógai beszéd, amelyet magyarul mondtak el. A régi zsinagóga a Csokonai utca 1. szám alatt állt, amelyet 1817. szeptember 7-én avattak fel. Ezt az épületet 1911-es földrengés olyan nagyon megrongálta, hogy helyette fel kellett építeni egy újat a Rákóczi utca - Patay utca sarkán álló telken. A nagykőrösi zsidóság - az egész magyarországi zsidósághoz hasonlóan - erejét megfeszítve vett részt az 1848-as szabadságharcban, közülük sokan álltak be nemzetőrnek.

 

A hitközség létszáma 1870-ben 595 fő volt, 1890-ben érte el csúcsát, ekkor 758 tagja volt, ez fokozatosan csökkent, 1920-ban 578 zsidó élt Nagykőrösön. A vészkorszak kezdetén mindegy 500 zsidó élt Nagykőrösön, a férfiak többségét munkaszolgálatra hívták be, az 1944 májusában készített névsorban 471 zsidó szerepelt, akik közül 430 főt deportáltak Auschwitzba, - 1944. június 17-én indultak el a vagonok -, a zsinagógai naptár szerint 5704. Sziván hó 26. napján-, akik közül 402 személyt meggyilkoltak. Zsinagóga A holokauszt után újra kezdődött a zsidó hitélet, amely az ateista rendszer pressziói ellenére fennmaradt. A zsinagógában folyamatosan tartottak Istentiszteletet. A Rákóczi utca-Patay utca sarkán található zsinagógát 1925. augusztus 27-én avatták fel. A terveket Molnár Lajos építész készítette, a kivitelezési munkákat pedig Szarvas György mérnök végezte.

 

A régi zsinagógából beépítették az épületbe a Tóraszekrényt, és áthozták a rabbiszéket, és több díszes templomi padot. Az épület belsejét a holokauszt idején megszentségtelenítették, a berendezés egy részét elpusztították. A háború után a visszatérők a legfontosabb helyreállítási munkálatokat elvégezték. Az ateista hatóságok tiltása ellenére az 1970-es években a hitközség tagjai elvégeztették az épület külső újravakolását, majd a rendszerváltás után megindult a zsinagóga teljes tatarozása. A 90-es évek elején először az épület belseje került újrafestésre, és elkészült a fűtés, majd külső vakolás és színezés is megtörtént és kicserélésre került az épület tetőzete is, és az ablakok. A zsinagóga felavatásának 80. évfordulójára felújításra kerültek a csillárok és újból elkészült az I. világháborús hősökre emlékező emléktábla, amelyet az 1924-ben elhelyezett és a nagykőrösi fasiszták által összetört eredeti márványtábla megmaradt darabjainak felhasználásával faragtak ki.

 

A nyilasok által feltüzelt karzati padok pótlására 2006-ban került sor. A Nagykőrösi Zsidó Hitközség a XIX. század végén az úgynevezett Kongresszusi, neológ irányzathoz csatlakozott, és a zsinagóga ennek megfelelően épült fel. A régi zsinagógában az ortodox szokásoknak megfelelően a tóraolvasó emelvényt az épület közepén helyezték el, a mostani épületben ez közvetlenül a tóraszekrény előtt található. A tóraszekrényben őrzik a Tórákat, amelyek díszes ruhában és koronával ékesítve, ősi héber nyelven tartalmazzák Mózes öt könyvét. A zsidó vallás szabályai szerint a Tórából minden héten felolvasnak egy szakaszt, ily módon a közösség minden évben az egész Tórát újra és újra meghallgatja. A tóraszekrényt színes jelképekkel díszített tórafüggöny takarja. A tóraszekrény két oldalán a mártírok emlékét őrző táblák láthatók, amelyek közül az egyik üvegborítását 1956 októberében egy puskagolyóval lőtték át. A nagykőrösi zsidó temető a Mikes K. utca 2. szám alatt található.

 

A nagykőrösi zsinagóga első ismert rabbija Efraim Vecle volt, aki 1794-ben részt vett a hitközség létrehozásában és a XIX. század végéig folyamatosan alkalmaztak rabbit, de később anyagi okokból erre nem került sor, ezt követően rabbi- helyettesek működtek. A nagykőrösi zsinagóga rabbiszékét 2005-ean töltötték be újra, jelenleg Róna Tamás rabbi működik itt. A közel száztagú Nagykőrösi Zsidó Hitközséget a vezetőség irányítja, a hitközség elnöke Feldmájer Sándor, elöljárója Dr. Feldmájer Péter, pénztárnok dr. Steiner András, a nőcsoport vezetője Alba Mesulamné, az ifjúsági csoport vezetője Alba Mirjam. A Nagykőrösi Zsidó Hitközség a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tagja és küldöttje dr. Feldmájer Péter. A Nagykőrösi Zsidó Hitközség tevékenységét a Klein Dezsőné Emlékalapítvány segíti, a kuratórium elnöke dr. Feldmájer Lea, tagjai dr. Feldmájer Györgyi és Alba Mirjam. Az adó 1 %-ának felajánlását a 0358-as technikai számra, illetve a Klein Dezsőné Emlékalapítvány javára, 18693836-1-13 számú adószámra hivatkozással lehet teljesíteni.

 

A Nagykőrösi Zsidó Hitközség

Postacíme: 2750 Nagykőrös, Rákóczi út 21.

Telefonszáma: +36 53/552-423

e-mail címe: nagykorosizsido@kozep-zsido.hu

Bankszámla száma: OTP 11742128-20910664

Honlapja: a www.kozep-zsido.hu  címen érhető el.

 

 


 

 

 

Nagykőrösi Baptista Gyülekezet

 

 A baptista közösség a reformáció harmadik ágaként ismert anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örököse; evangéliumi megújulási és megszentelődési mozgalom. Egyik sajátossága az ún. hívő keresztség, a hitvallásra képes megtérők teljes víz alá merítéssel (bemerítéssel) történő megkeresztelése. (Ezért kapta a felekezet a görög „baptisztész”, magyarul „bemerítő" szóból származtatott baptista nevet.)

A baptistáknak az Apostoli hitvallásban foglalt összkeresztyén hittételeken túl öt azonosító ismérvük van: 1. A Biblia kizárólagos tekintélyének elismerése. 2. A hitvalláson alapuló bemerítés (keresztség). 3. Az újszövetségi gyülekezet-szervezet alapelveinek érvényesítése. 4. A lelkiismereti- és vallásszabadság hirdetése. 5. A lélekmentés, az evangélizáció.

Az első újkori baptista gyülekezet az anabaptista mozgalom elfojtása után 1609-ben, Amszterdamban jött létre. Észak-Amerikában 1639-től vert gyökeret a baptizmus. Az európai szárazföldet behálózó baptista misszió az 1834-ben J. G. Oncken által megalapított hamburgi gyülekezetből indult ki. 1846. május 20-án megérkezett Magyarországra is, Pest-Budára, a hamburgi vendég-munkáskodása során megtért Rottmayer János által. 1873-tól Meyer Henrik fáradozása nyomán gyorsult fel a baptista felekezet mindmáig tartó fejlődése; sokoldalú vallási-missziói, szeretetszolgálati és kulturális tevékenysége. 1895-ben alapították hetilapjukat, a Békehírnököt, 1906-ban a Teológiai Akadémiát. Az 1905 óta elismert Baptista Egyház napjainkban is alkotó módon vesz részt a felekezetközi mozgalmakban és a közéletben.

A baptisták létszáma a rendszeres istentisztelet-látogatókkal együtt Magyarországon húszezer, a Kárpát-medencében kétszázezer, szerte a nagyvilágon százmillió.

A Nagykőrösi Baptista Gyülekezetet 1908-ban plántálták az albertirsai baptisták, ők vásárolták meg 1921-ben a mai Hétvezér utca 20. szám alatti épületet is, amely azóta gyülekezetünk lelki otthona, imaháza. 1932-től, addig töretlenül fejlődő kis közösségünk az őt ért rajongó külső vallási hatások következtében évtizedeken át csak tengődött. 1957-ben újpesti baptisták szervezték újjá gyülekezetünket. Azóta ismét arra törekszünk, hogy városunkban Jézus Krisztus tanítványaiként hűségesen betöltsük lélekmentő, hitépítő és szeretetszolgálatunkat.

A baptista imaház címe: Nagykőrös, Hétvezér utca 20. Vasárnap de. 10-kor, du. 4-kor és csütörtökön 5-kor (nyáron 6-kor) tartjuk istentiszteleteinket, amelyekre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A nagykőrösi baptista közösség 2015 őszétől a Kecskeméti Baptista Gyülekezettel társulva folytatja hitéleti tevékenységét, a kecskeméti anyagyülekezet lelkészének pásztorolásával.

Lelkipásztorunk Mike Sámuel (mobil száma: +36 20 886-0639; emailje: mikesamuel4@yahoo.com). Lelkipásztori beszélgetés az időpont és a helyszín előzetes egyeztetésével lehetséges. – Lelkészi hivatal: 6000 Kecskemét, Szent-Györgyi Albert utca 23.

Fontos weboldalak: a Magyarországi Baptista Egyházról (MBE), http://baptist.hu/; az Európai Baptista Föderációról (EBF), http://www.ebf.org/; a Baptista Világszövetségről (BWA), http://www.bwanet.org/.

 

 

 
 
© 2015 Nagykoros.hu | Impresszum
Developed by Peter Vadasz